2013. április 22., hétfő

Romantika és valóság [4. rész]




Romantika és valóság [4. rész]
[A cikkben említett fotók a „Divine Cosmos” oldalon találhatók.]

Romance and Reality - David Wilcock 13 January 2013 - © Copyright 2013 Divine Cosmos


A GEOMETRIA ENERGIÁT HOZ LÉTRE

Minden bolygó előrehalad, saját geometriájával együtt fordulva – nagy tömegű léptékben.

Ahogy e különböző formák pontjai keresztezik egymást – a nyugati asztrológiában csillagállásoknak hívják – nagyobb energia áramlik a Globális Rácsba a Földön.

Ez olyan, mintha most bekapcsolnátok egy lézersugarat, és rásugároznátok a Földre.

Egyszerű példa lenne egy együttállásra, ahol két bolygó közvetlenül egymás tetejére nehezedne – a Nap körüli helyükhöz viszonyítva.

Most, ebben az új tudományban, az együttállás egy igazodás is a két eltérő mértani tárgy szögei között – úgymint kockaként, tetraéderként, oktaéderként, ikozaéderként, vagy dodekaéderként.

Már tudjuk, hogy a hajók és repülők nagy része, mely eltűnik a Földön, az ikozaéder tizenkét pontjának egyikén fog elveszni.

Bármely bolygóegyüttállás még több energiát teremt a Földben és a körül, mely előidézi ugyanezen pontokon a portálok megnyílását.


A GRAVITÁCIÓS MEZŐBEN A MIKRO TENGELYFORGÁSOK

Ezek a planetáris csillagállások és együttállások igen erős energiahullámzásokat hoznak létre a Forrás Mezőben.

Ezen energiahullámzások nagyobb mikro tengelyforgások formájában jelennek meg a gravitációs mezőn belül, ahogyan elmagyaráztam a Forrás Mező Nyomozásokban.

Ezek az átmeneti energetikai erős hullámzások drámaian megnövelik a „portál” hatások lehetőségét a Globális Rácson.

Ennek az előfordulása különösen valószínű a Sanderson által felfedezett tizenkét fő örvénypontnál.

Minél több ilyen mikro forgó energiaörvény áramlik be a Földbe az idő bármely pillanatában, annál valószínűbb, hogy egy természetes csillagkapu fog „elsülni”.

Az ősökről úgy tűnik, hogy nagyon jól tisztában voltak azzal, hogyan kövessék nyomon a planetáris igazodásokat – ahogy most látjuk a maja naptári ciklusokban.

Rá kellett jönniük, mikor tűnnek fel ezek a portálok, azért, hogy hasznosíthassák erejüket – és vonzzák őket – piramisokkal és kőkörökkel.

Egy portál gömb alakú energetikai energiaörvénynek tűnik, néha láthatólag izzanak.

Alaposan fejtegetem ezeket az energia szférákat – és figyelemre méltó képességüket, hogy az időn átutazó tárgyakat és életformákat küldjenek – a Forrás Mező Nyomozásokban.


DINOSZAURUSZOK IDŐUTAZÁSA?!?

Egyik példaként, egy egész fejezetet szenteltem olyan eseteknek, ahol dinoszauruszok talán valójában évek millióit ugorták előre e „természetes csillagkapuk” elsülése révén.

Ez magában foglalja a „sárkány” legendákat, a Thunderbird és Ropen-t páfrányokként; Loch Ness-i tó szörnyét, plesiosaurusként; a brontosaurusféle Mokele-Mbembe-t Afrikában, és a kambodzsai stegosaurust, melyet templomba véstek i. sz. 1138-tól.


VISSZATÉRVE A 25.920 ÉVES CIKLUSHOZ

Az Egy Törvénye alaposan taglalja a „25.000 éves ciklust”, ahogy ők hívják ezt.

Azt mondják, hogy ez egy alapminta, mely az összes harmadik sűrűségű élet fejlődését kormányozza – bármely adott bolygón a Tejút galaxisban.

6.15 Kérdező: A mi éveinkben, e jelenlegi ciklusoknak mi a tartama?

Ra: Az egyik fő ciklus hozzávetőleg huszonötezer [25.000] év a ti éveitekből.

Három ilyen természetű ciklus van, mely alatt azokat, akik fejlődtek, begyűjthetik [learathatják] a három fő ciklus végén.

Mely körülbelül hetvenöt és hetvenhatezer [75-76.000] év között van a ti éveitekből.

Mindenkit begyűjtenek [learatnak, leszüretelhetnek], függetlenül fejlődésüktől, hiszen ez idő alatt maga a bolygó halad át a hasznos részén annak a dimenziónak, és kezdi befejezni azt, a hasznos rezgés alacsonyabb szintjei miatt abban a [harmadik] sűrűségben.

Határozottan feltűnne, hogy a 25.000 éves ciklus végén van a történelemben egy pillanat, ahol sokkal több „portál” [kapu] nyitásra teszünk szert – hirtelen / egyszerre.

Valójában, ez talán egészen jól lehet az egyetlen energetikai kioldó, mely eléggé hathatós egy ilyen pompás változás létrehozásához – egy teljesen kifejlett / kész dimenziós váltáshoz.


VÉGÜL MI MIND ELÉRJÜK A „SZIVÁRVÁNY TESTET”, ÁLTALÁBAN AZ EGYIK ILYEN CIKLUS VÉGÉN

Az Egy Törvényének modelljében, szó szerint bolygók milliói vannak, rajtuk emberszerű lényekkel, egyesülve a Tejút galaxisunkban.

Közülük mindegyiket nagy körültekintéssel megfigyelik, és kalauzolják a létezés felemelkedettebb „sűrűségeiben” lévő lények.

E bolygókon az emberektől nem elvárt, hogy harmadik sűrűségként maradjanak, örökre hús-vér biológiai életformaként.

A Világegyetemet arra tervezték, hogy elősegítse fejlődésünket [evolúciónkat] – a Szivárvány Test formába – az idő egy rögzített intervallumában, durván 25.000 évet átívelve.

Minden alkalommal, amikor ezek a ciklusok befejeződnek, ezt „Aratásnak / Szüretnek” hívják az Egy Törvénye kifejezéseivel, ahogy fenn láttuk.

Minden harmadik sűrűségű bolygó galaxisunkban három 25.000 éves cikluson halad át, mielőtt végleg kimozdul a harmadik sűrűségből – és teljesen át nem megy a „negyedik sűrűségbe”.

Taglalni fogjuk, mit jelent a „negyedik sűrűség”, idézetekkel, ahogy folytatjuk.


A FÖLD KERINGÉSÉNEK 25.920 „NAGY ÉVE”

Most, nézzük át pontosan, mit tudunk a 25.000 éves ciklusról. Sokkal több létezik ehhez a történethez, mint amit az Egy Törvénye sorozatban találunk.

Minden csillagász és asztrofizikus tisztában van azzal, hogy a csillagok az éjszakai égbolton különböző pozíciókon sodródnak keresztül – a 25.920 földi év menete során.

Ez a gyakorlati, fizikai megfelelője az Egy Törvényének sorozatában taglalt 25.000 éves ciklusnak.

Dr. Don Elkins kétségtelenül nem ismerte ezt abban az időben, mert sosem említette.

Itt egy egyszerű mód, ahogyan megérthetjük ezt a 25.920 éves ciklust.

Ha felépítünk egy templomot, és hozzáigazítjuk egy sajátságos csillaghoz egy konkrét napon – úgymint a december 21-i téli napforduló – majd 72 évvel később egy fokkal fog eltérni az igazodástól.

360 fok van egy körben. Ha a 72 évet vesszük a csillagoknak, hogy egy fokot sodródjanak, és megszorozzuk az évek számát a 360 fokkal, megkapjuk a 25.920 évet.

Az Ősök ezt hívták „Nagy Évnek”. Ezt felosztották egyenként 2.160 éves 12 al-ciklusra. Minden 2.160 éves ciklust egy „Állatöv Korszaknak” hívnak.


A TÖRTÉNELEM CIKLUSAI

Még mindig az információ egy melegágyán ülök, melyet a Forrás Mező Nyomozásokból töröltem.

Ez felfedi, hogy a történelem ismétli önmagát, nagyon pontosan, ezekben a 2.160 éves ciklusokban – más időegységekkel együtt.

Igen kemény munka hónapjaiba telt, naponta 14 órába, ezt az egészet összerakni 2010 tavaszán, nyarán.

Szerfelett nehéz volt az összes oldalt kivágni – jóval többet, mint százat – a könyv végleges változatából.

A ciklusok mindegyike, melyet történelmi feljegyzéseinkben felfedeztek, a 25.920 év tökéletes alosztálya. Ez a nagy rejtély.

A legjobb példa a 2.160 éves ciklusra fellelhető, amikor összehasonlítjuk a római történelem eseményeit az amerikai történelem történéseivel, 2.160 évvel később – kezdve az 1980-as évek végétől.

A megegyezés jelentős – és az ésszerű esélyen messze túlnyúlik.

Ha el akarjátok olvasni az eredeti forrásanyagot, az egészet kifejtettem, és megtalálhatjátok a Divine Cosmos oldalon – Francous Masson kiadatlan kéziratában.


PONTOSAN MIK AZ ÁLLATÖVI KOROK?

A történelem e ciklusai azt sugallják, hogy az „Állatövi Korok” sokkal érdekesebbek, és sokkal fontosabbak, mint azt közülünk sokan valaha is hitték.

Igen, még mindig követjük ezeket a ciklusokat – ahogyan az Ősök – azonban már régen elveszítettünk minden okot, hogy belegondoljunk abba, hogy jelentéssel bírnak az időszámítás egyszerű jelentésén túl.

Most tudjuk, hogy e ciklusok NEM tetszőleges számok. A történelemben a leghathatósabb események közül sok megdöbbentő ismétlődése felfedi az igazságot.

Valahogyan, az Állatövi Korszakok közvetlenül hatnak a Földön megtörténő eseményekre.


VÉGÜL MINDENT ÖSSZERAKVA

Az új könyvem, az „Egyidejűség [Szinkronizmus] Kulcsa”, helyére teszi a kutatás hiányzó plusz 100 oldalát, és elmagyarázza, hogyan működik ez részleteiben.

Most fejezem be az első vázlatot egy 2013. augusztusi dátum miatt.

Amit most olvastok, az ennek az új anyagnak némi előzetese – melyet konferenciáimon szintén most kötök össze.

Ebben a kutatásban körvonalazom az anyagot egy egyszerűbb formában, és hamarosan egyesítem ezzel a sokkal nagyobb, érdekes munka tömegével.

Múlt nyárig nagyon frusztrált, hogy nem tudtam rájönni, mi okozza a történelem e ciklusainak megtörténtét.

Éveket töltöttem el ennek átgondolásával, és válasszal nem tudtam előhozakodni – azonban tovább folytattam a próbálkozást.


2012. VOLT A NAGY VÁLTÓPONT

A nyugati asztrológiában, a Halak korából áthaladunk a Vízöntő korába éppen most – a 2012-es év vége körül összpontosulva.

A maja naptár végdátuma szintén 2012. december 21-én „landolt”.

A „romantika” az volt, hogy valami egészen fontos és fennkölt történik meg azon a bizonyos napon.

A „valóság” az, hogy semmi szembeszökő nem történt meg – legalábbis még nem.

Ez azt jelenti, hogy egyszerűen feladjuk, mondván, hogy ez egy „egész butaság” volt, és visszatérünk oda, hogy féljünk, féljünk, féljünk – az Új Világrendtől, az Anyagi Törvényhez és az Internáló Táborokhoz?

… vagy egyszerűen „menjünk vissza a mátrixba”?

Arra következtetünk, hogy ET-k [földönkívüliek] nem léteznek, és hogy ez a „2012. dologból semmi sem jelent semmit”, és hogy az Élet a földön épp „szokványos” marad – a határozatlan jövőre?

Nem hiszem, hogy ez ilyen egyszerű.

Részletesen osztok meg veletek némi információt, melyet megvizsgáltam, rámeditáltam, mióta 2012. december 21. elérkezett és elmúlt – nyilvánvaló átalakító hatás nélkül.


HOGYAN TÖRTÉNHET MEG EZ A CIKLUS MINDEN BOLYGÓN GALAXISUNKBAN?

A legtöbb tudós hiszi, hogy ezt a 25.920 éves ciklust egy „ingás” okozta „a Föld tengelyében”.

Ugyanez a hit szedett rá engem, és éveket töltöttem el azzal, hogy megpróbáljam megérteni, hogyan működik – és miért működik – az Egy Törvényének modelljén belül.

Miért inog meg a Föld így?

A Föld tengelyének ilyetén, látszólag felületi mozgásának miért kellene súlyos következménnyel bírnia az Egy Törvényének modelljében?

Bizonyosfajta geometriai mintán haladunk át, mely megrántja a Föld tengelyét?

Milyen geometria idézheti elő, hogy a Föld lassan, csigavonalszerűen mozog, mint ez?

Hogyan történhet ez meg minden harmadik sűrűségű bolygón az egész galaxisunkban – ahogy az Egy Törvénye sorozata jelzi?

Még fontosabban, hogyan illeszthetnénk bele ezt a 25.920 éves ingást az emberi fejlődés nagyobb modelljébe az Egy Törvénye sorozatban?

Még mindig nem oldottam meg ezt a rejtélyt, amikor a Forrás Mező Nyomozásokat írtam, azonban fájdalmasan közel jártam a válaszhoz.

Csupán egy másik évembe telt rájönni, mi volt ez.


EGY TÁRSCSILLAG KÖRÜL KERINGÜNK

Ahogy mondtam, a válasz dörgedelmesen érkezett hozzám, hirtelen, épp pár nappal azelőtt, hogy éppen készültem elmenni egy öt városos túrára Új-Zélandba és Ausztráliába tavaly.

Ráébredtem, hogy a válasz nagyon egyszerű: egy kettős [bináris] naprendszerben élünk. Társcsillagunkat kerüljük meg a 25.920 év útja során.

Napunk társcsillaga nem bocsát ki elegendő látható fényt, hogy könnyen észlelhető legyen. Az ilyen csillagokat hívják „barna törpéknek”.

A sumerok ezt a tárcsillagot „Nibirunak” hívták – ahogy Dr. Zecharia Sitchin aprólékosan dokumentálta számos tudományos könyvében.



MOST EGY KIS HŰ-HA DOLOG

Érdekesen, egy nagyon magas rangú bennfentes, akit ismerek, ki széles körben dolgozott titkosított programokban, azt mondta, hogy van egy Jupiter méretű, a társcsillagunk körül keringő bolygó.

Igazából nem kell nagyon messze mennünk – egyáltalán – hogy elkezdjünk más lakott világokra lelni.

Habár ez a csillag meglehetősen sötét a harmadik sűrűségben, bőven elegendő látható fényt bocsát ki, a valóság más szintjein, hogy az embereket boldogan tartsa.

Jóllehet, ez a bennfentes azt is mondta nekem, hogy „ezek az emberek talán mogorvákká válhatnának, ha épp elhatároznánk, hogy egy napon feltűnjünk.”

Ezt a bolygót az „annunakik” hódították meg, melyről Sitchin beszélt – évezredek óta.

Magasan fejlett technológiával bírtak – és „negatív entitásoknak” tartanánk őket, például az Orion Konföderáció tagjainak, az Egy Törvényének kifejéseivel.

Az Orion csoport kitartó ellenzéke a Konföderációnak, melyről az Egy Törvénye sorozatban beszélnek.

Valaki a legutóbbi konferencián izgatottá vált. Ez azt jelenti, hogy társcsillagunk egy gonosz energiaörvény?

Azt mondtam, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. Ez a csillag egy hathatós energiaforrás, igen – és az erő sok figyelmet vonz.

Végtére, habár társcsillagunk hatásai saját emberi fejlődésünkre roppant pozitívak – természetükben szeretők.

A FEKETE NAP

Különböző titkos társaságok, beleértve a Szabadkőműves Rendet, mindent tudnak erről a társcsillagról, a legmagasabb szinteken – és ezt „Fekete Napnak” hívják.

Szinte minden Szabadkőműves ábra tetején megtalálhatjátok a három égitestet – a Napot, Holdat és a Fekete Napot.

Néha a Fekete Napot Hórusz Szemeként is leírják. A háromszöget is rajzolhatnak a Szem köré.

Most a diaképek széles változatosságával mutatom meg ezt konferenciáimon – és a végén a közönséget ez elragadtatja.


TÁRSCSILLAGUNK NEM CSUPÁN RÁNK RONT

Néhány kutató támogatta Zecharia Sitchint és kiterjesztette ezt modelljére.

Feltételezték, hogy a Nibiru „bekeringőzik” Naprendszerünkbe, a Földet keresztezve, egy pólusváltást előidézve – bárhol 2003-tól 2012 végéig.

Sosem hittem el, hogy ez lehetséges – az erős geometriai erők miatt, melyet épp megvizsgáltunk, mely taszítana bármely ilyen nagy méretű „rakoncátlan” objektumot.

Az aszteroidákkal való ütközés egy dolog – azonban amint van egy tárgyatok, mely olyan nagy tömegű, mint egy bolygó, vagy egy csillag, a gravitációs erőik természetesen fogják egymást taszítani.

A gravitáció nyomó-húzó, eltérően attól, amit az iskolában mondtak nekünk.

Ez egy másik alap tudományos jelenség, melyet a hadiipari komplexum titkosított, illetve annak eredeti alapítói évszázadokon keresztül.

Ez a nyomó-húzó elmagyarázza, hogy a bolygók miért nem térnek el íves pályájukról, és miért nem ütköznek a Napba.

Gondolkodjatok el erről. A Nap sokkal nagyobb tömeggel bír – és következésképpen, sokkal erősebb a gravitációs vonzása – mint a bolygóké.

A bolygóknak nem kellene „kifogyni az üzemanyagból” végül, elveszíteni sebességüket és beleütközni a Napba? Miért folytatják, hogy tovább haladnak?

A geometriai energiamezők tartják őket a helyükön – és nyomják őket – ahogy Martineau dokumentálta.


AZ ÖSSZES DARABOT ÖSSZERAKVA

Ahogy azelőtt említettem, e legnagyobb kirakóshoz a válasz dörgedelmesen jutott eszembe, ahogy készülődtem, hogy Új-Zélandba és Ausztráliába induljak múlt nyáron.

Egy kettős naprendszerben élünk. Napunk egy másik csillag körül kering. Az Ősök mindent tudtak erről.

A tudást „nyílt színen rejtették el”, szinte minden Szabadkőműves illusztrációban.

Pályánk hossza e társcsillag körül 25.920 év.


ENNEK VALÓBAN VAN ÉRTELME

Most nagyon izgatott voltam. Az Egy Törvényének modellje értelmet nyert, mint még azelőtt sosem.

Ha egy társcsillag körül keringünk, még ha láthatatlan is, akkor ez a társcsillag saját geometriai energiamezejét fogja generálni.

Következésképpen, ahogy Napunk megkerüli ezt a társcsillagot, különböző geometriai igazodásokon is áthaladunk.


WALTER CRUTTENDEN ADJA MEG A BIZONYÍTÉKOT

Walter Cruttenden már elküldte nekem a könyvét „A mítosz és idő elveszett csillaga” ["Lost Star of Myth and Time" címmel], mely a „kettős naprendszer modell” mellett érvel.

Azelőtt sosem vettem az időt, hogy elolvassam.

Most felismertem, hogy igazának kellett lennie. Odarohantam a könyvespolchoz és azonnal elkezdtem olvasni, még az utolsó perces rohanásban is, hogy becsomagoljak utazásomhoz.

Örültem, hogy a tudományos bizonyíték számos izgalmas részét láttam, hogy a 25.920 éves „Nagy Év” bizonyára közvetlen eredménye a Napunknak egy társcsillag körül való keringésének.

Mi a helyzet, ha ez szintén az egyik nagy Szabadkőműves titok – és a szabadkőművesek megesküsznek az életükre, hogy megtartják a Rend titkait?

Utána elkezdhetjük megérteni, hogy a NASA talán miért titkolt el bármilyen bizonyítékot, mely felfedné ezt a nagyközönségnek.

Ha el akarod érni a NASA magasabb rangjait, természetesen segít, hogy szabadkőműves légy.


TELJES NAPRENSZERÜNK ÍGY MOZOG

Amint a bizonyítékot kutatod, nagyon nyilvánvalóvá válik.

Valójában, a főáramlat tudósok kitalálták, hogyan vitassák a 25.920 éves ciklus „Föld kilengésének” modelljét, mely valójában meglehetősen nevetséges – amint meglátjátok, hogy Cruttenden hogyan magyarázza ezt az egészet.

A bizonyíték egyik legjobb összefoglalója, melyet online találtam itt – ezen a linken.

Amiért a csillagok minden 72 évben egy fokot mozdulnak el az éjszakai égbolton át az, hogy egész naprendszerünk így mozog.

Minden bolygóra ez a ciklus fog hatni.

Ez magyarázza azt is, hogy számos kulcs jelenségre, melyet naprendszerünkben látunk, nem hat a 25.920 éves ciklus.

Ha a Föld tengelye saját magától leng ki, akkor bizonyos dolgok, mint a meteoresők, melyek ugyanazon a napon ismétlődnek minden évben évszázadokon keresztül, el kellett volna sodródniuk – azonban ezt nem tették meg.

Minden évben, azóta, hogy az emberek képesek írni, a meteorok bejönnek, épp az időbeosztás szerint – ugyanazon a napon.

Ironikusan, Cruttenden épp felvette velem a kapcsolatot e-mailben, ahogy ezt az egészet összeraktam – és most fontolgatjuk, hogy együttműködünk és a forrásokat összerakjuk a jövőben.


© Copyright 2013 Divine Cosmos

Copyright © 2013 Divine Cosmos - David Wilcock - All Rights Reserved
Minden jog fenntartva! Lemásolhatjátok és terjeszthetitek ezt az anyagot, feltéve, hogy nem változtatjátok meg semmilyen módon, kereskedelmi / jövedelemszerzési célokra nem használjátok fel a szerző írásos engedélye nélkül, a tartalom teljes marad, és tartalmazza ezt a szerzői jogi közlést. © Copyright 2013 Divine Cosmos



Translated by / magyar nyelvű fordítás: Clarissa
Tudatosság – http://univerzumi-tudatossag.blogspot.hu/
Fénytevő – http://fenytevo.blogspot.com/