2013. június 3., hétfő

Szeretettel gyógyíthatunk





Nem gyógyíthatjuk meg a gyűlöletet gyűlölettel – csupán Szeretettel gyógyíthatunk

Robbyne Fehér Farkas

Copyright © 2013 Robbyne. All Rights Reserved [Minden jog fenntartva!]
Weave the Web – We Can Not Heal Hatred with Hatred, We Can only heal with Love  – May 21, 2013  – White Wolf Journeys – http://www.whitewolfjourneys.com/

Sződd a hálót

Fehér Farkas utazásai


Végül felszálltunk gépünkkel Nanjing-ba kétórás késéssel. Ma volt Buddha hivatalos születésnapja, melyet május 17-én pénteken ünnepeltek, és a hűséges zarándokok összegyűlnek a Qi Xia ősi templománál imádkozni, mely Buddha koronacsakra csontját őrizte. Ahogy a dolgok mindig okkal történnek, éreztem, hogy talán a késés azért volt, hogy megengedje számunkra a belépést a templomba akkor, amikor kisebb a tömeg.

Amikor kiléptünk a repülőgépből, a reptéren számos hivatalos személy üdvözölt, és elmondták nekünk, azonnal távoznunk kell, hiszen a templom délután 5-kor zár, és nem engednek be, ha késünk. Egyszer sem kérdőjeleztem meg, hogy vajon teljesítenénk-e az időbeosztást, még ha elképzelésem sem volt, hol voltam, vagy milyen messze volt a templom. Felnéztem a falon függő órára a férfi felett, aki üdvözölt minket a reptéren, és észrevettem, hogy már 4:35 volt. Használnom kellett volna a toalettet, azonban mondták, hogy nincs idő. Felugrottam a buszra, mely ránk várt kinn.

Ahogy figyeltem az órát ketyegni, most 5 óra előtt 1 perc volt, és a forgalomban voltunk. Esett az eső egész út alatt, melyről tudtam, hogy a tisztulás és tisztítás jele. Ugyanígy volt azon a napon, amikor elmentünk Ling Guang-ba. Elgondolásom sem volt, ki a hivatalos személy az autóban velünk. Telefonja csengett, hallottam azt a szót, melyet kínaiul megtanultam a jóra, Hao. Hallottam, hogy a Hao szót ismétli sokszor. Mosolyogtam, gondolván, minden rendben lesz.

MingZi lefordította nekem, hogy a hivatalos személy épp most kapta meg azt, hogy nyitva fogják tartani nekünk a templomot. Később megtudtuk, hogy az a három félnek kellett belekeveredni értünk, hogy a nyitva tartás után érjünk el bebocsátást. A kormánynak, a rendőrségnek és magának a vezető szerzetesnek. Megáldottak minket ezzel a nappal, ahogy mindhárom csodaszerűen összejött. Beengedtek. Amit nem tudtam, az volt, hogy maga Nanjing polgármestere volt az, aki elkísért minket.

Megérkeztünk a templomhoz, és közvetlenül elvittek minket az oltárhoz, mely három darabot őrzött. Buddha koronacsakra csontját, a Mesterek kövét és az Érző kristályt. Ismét a békéért imádkoztunk. Ahogy álltam, az andara kristályt tartva a fejem felett, éreztem koronacsakrámat megnyílni, és kértem, legyek Buddha kifejezésre juttatása. Kértem útmutatást és tisztaságot, hogy mélyebben megértsem, hová visz minket ez az út, és hogyan lehetünk nagyobb szolgálatban.

Közületek azok számára, akik esetleg nem ismerik a történetet, Buddha Indiában született kiváltságos hercegként. Miután nyughatatlan vágyat érzett aziránt, hogy megértse, mi nyugszik kastélya falain túl, megkezdte a kutatást a megvilágosodás keresésében. Hozzálátott az igazság felkutatásához, a szenvedés célját illetően, miután szemtanúja volt oly sok szenvedésének a falakon kívül. Számos területet kutatott át, és sok lelki [spirituális] vezetővel találkozott. Egyik sem tudta kielégíteni vágyát, hogy megértse annak a célját, amiért abban az időben megszületett, valamint annak a célját, hogy ilyen szenvedés létezett. Minden anyagi javat visszautasított, és egy bölcsesség fa alatt ült, megtagadva a fizikai testtől az ételt és vizet. Épp, ahogy teste készült átadnia magát a halál élményének, egy nagyszerű látomása volt, és azt mondják, megvilágosodott.

Tudtam, hogy semmi véletlenszerű sincs az időzítésben. Abban az időben érkezett, amikor most magunknak rendelkeznénk a Templommal. Körbefordultam, és láttam a hátam mögött álló hivatalos személy kíváncsi szemmel néz engem. Kértem MingZi-t, magyarázza el az andara kristályt, és megkérdeztem, vajon szeretné-e a feje fölött megtartani. Elképzelésem sem volt abban az időben, hogy éppen a polgármestert kértem meg, hogy imádkozzon a világbékéért és az egységért. A szíve fölé tartotta, és egy gyönyörű fényt láttam feltűnni körülötte. Később megosztotta MingZi-vel, hogy érezte a kristály energiáját átáramolni testén.

Utána elkísérte, hogy találkozzunk a vezető szerzetessel, aki részletesebben osztotta meg e templom történetét [velünk]. Azt is megosztotta velem, hogy a sors hozott minket össze, mert hitem erős. Visszagondoltam a legutóbbi találkozásomra a lelki tanítóval Hong Kong-ban. A hölgy, ki támogatta a lelki tanítót, megkérdezte, vajon éreztem-e valaha, hogy nem tudtam azt tenni, amit kértem. A válaszom azonnal érkezett: „nem, mindig az útmutatást követtem, mivel hiszem, mi mindnyájan saját módszerünkkel változást hozhatunk, és az emberiség valóban ébred, hitem és tudásom erős.” Hittem a szavakban, és a lelki tanító megosztja majd ezt a világbéke konferencián. Mi mindnyájan a tiszta szeretet kifejezésre juttatásaként születtünk... csupán arra van szükségünk, hogy ráleljünk a visszafelé vezető útra.

Következő reggel ismét elkísért minket a polgármester arra a földre, mely annak a lenyomatát őrizte, ami 1937-ben történt. Nem voltam abban biztos, mit várok, azonban úgy találtam magam, hogy elvezetnek a tömeg mellett a Nanjing Mészárlás Áldozatainak Emlékfalához [Memorial Hall of the Victims of the Nanjing Massacre]. Meglepetésemre, most egy másik hivatalos személy csatlakozott hozzánk, és személyesen kísértek el minket az emlékműhöz, ahol a mészárlás megtörtént. Kértem, hogy ne lássak képeket, hanem vigyenek el a helyre, ahol a sírhelyeket találták. Ott, valódi csontok feküdtek előttem a földön. Ezen a helyen 10.000 férfit, nőt és gyermeket mészároltak le 1937. december 13-án. Összesen háromszázezret Nanjing-ban.

Útban a mészárlás helyszíne felé átsétáltunk egy csarnokon. Az első területen volt egy hely, melyen átsétáltunk, ahová az emberek imádkozni jönnek el. Egy gyönyörű szivárványszínű imazászlóhoz vonzottak. MindZi tovább kutakodott, és megosztotta velem azt, hogy ez egy japán iskola gyermekeitől való. Szívem mosolygott, ahogy azt gondoltam, még ha kormányaink nem is tudják meggyógyítani a múlt ellenszenvét a nemzetek között, a gyermekek képesek erre. Szívemben nem volt kétség, azonban még mindig hosszú megteendő út állt előttünk.

Ennek a helynek a súlyossága most elsöprő volt. Szívemben felkavaró fájdalmat éreztem, és úgy éreztem, többé nem tudom visszatartani könnyeim. Aminek épp készültem szemtanúja lenni, az az emberiség öröksége volt történelmünk egészén át, emberi fajként. Oly sok helyre vezettek el, hogy a körbejárjam a világot, és hogy meggyógyítsam azokat a területeket, melyek a vérontás és erőszak lenyomatát őrizték. Ez az, amiről a lelki [spirituális] mester beszélt Hong Kong-ban.

Megkértem MingZi-t, magyarázza el a hivatalos személynek, aki velünk sétált, hogy én hordozom az obszidián kőlényt (EB-t), illetve ahogyan alkalmazásra kerül az obszidián annak a súlyos energiának az átalakítására fénnyé, mely ezeken a földeken előfordult. MingZi megosztotta az andara kristály történetét is, és ismételten megkérdeztük, vajon a hivatalos személy szeretné-e megtartani az andarát, és belehelyezni a gyógyítás imáját és az egység elképzelését ebbe a földbe. Megkérdeztem, vajon lehetséges elhelyezni az obszidián koponyát az adott földre. A hivatalos személy beleegyezett, és kértem segítségét kérésemmel kapcsolatosan. Úgy tűnt, hogy elzárják az utat, hogy senki se léphessen be, míg imádkozunk. Szemvillanásnyi idő alatt, ahogy imádkoztunk, a fiatal férfi átugrotta a korlátot, a földre elhelyezve az EB-t.

Azon a napon imádkoztam, hogy ami megtörtént itt, soha többé ne ismétlődjön meg. Leraktuk az andara kristályt a földre is, és vörös rózsaszirmos szentelt vizet öntöttünk felajánlásként. A segítő a rózsaszirmokat gondosan elhelyezte az obszidián kőlény és az andara kristály köré. Úgy éreztem azon a napon, hogy sok lélek, aki a földhöz kötődött, felszabadult, ahogy az energia sokkal könnyebbé vált.

Röviddel távozásunk után, a nap kisütött. Itt volt az idő visszarepülni Pekingbe, hogy elkezdjünk készülődni a telihold holdfogyatkozásra, és az utazásunkra Tibetbe. Fejem kavargott, ahogy az aranyszál folytatta a háló szövését, mely pillanatról pillanatra engedte meg ezen út kibontakozását.

23-án indulunk, hogy elutazzunk Tibetbe a WESAK megünneplésére. További információt fogok küldeni arról, hogyan tudunk mindnyájan csatlakozni, hogy a telihold idején szőjük a hálót, ebben az igen különleges időben, hogy az égi gyógyító vizek áldásait befogadjuk.

Szeretet és szivárványok,

Robbyne

Ha szeretnél csatlakozni a „Sződd a Hálót” programjához, és meg szeretnéd kapni az elkövetkező eseményekről a friss információt, kérlek, vedd fel a kapcsolatot Robbyne-nal a www.whitewolfjourneys.com honlapon.


Copyright © 2013 Robbyne. All Rights Reserved [Minden jog fenntartva!]
Copyright – Minden jog fenntartva! Lemásolhatjátok és terjeszthetitek ezt az anyagot, feltéve, hogy nem változtatjátok meg semmilyen módon, kereskedelmi / jövedelemszerzési célokra nem használjátok fel a szerző írásos engedélye nélkül, a tartalom teljes marad, és tartalmazza ezt a szerzői jogi közlést. © Robbyne http://www.whitewolfjourneys.com/

Translated by / magyar nyelvű fordítás: Clarissa
Tudatosság – http://univerzumi-tudatossag.blogspot.hu/
Fénytevő – http://fenytevo.blogspot.com/

Nincsenek megjegyzések: