2011. augusztus 24., szerda

Elfogadás vagy visszautasítás


Elfogadás, vagy visszautasítás


2011. augusztus havi üzenet
Jennifer Hoffman www.urielheals.com
Accept or Decline - August 2011 Monthly Message
Copyright ©2011 by Jennifer Hoffman and Enlightening Life OmniMedia, Inc


Valóságunkban minden körülmény azért létezik, mert egy ajándék elfogadását, vagy elutasítását választjuk. Most az „ajándék” szót a helyes szövegösszefüggésben kell mérlegelni, mert jelen esetben a tanulás, növekedés és gyógyulás tapasztalásait jelenti, amelyek ajándékok, hiszen ezek lehetőségek számunkra az összezavart energiák, karma, trauma és lelki sebek feloldására és elengedésére. Nem mindig olyan dolgoknak tűnnek életünkben, melyek jó érzéssel töltenek el, örömöt hoznak és meleg, kellemes érzelmeket sugallnak. Néhány ajándék kihívja mag-hitünket és erőnket; mások lehetőségek annak megerősítésére, hogy vajon megtanultunk-e egy leckét. Ellenben minden helyzetben – nem számít, mi az – mindig van választásunk, hogy elfogadjunk, vagy visszautasítsunk.

Ez tünteti fel utunkat oly könnyűnek, hiszen mindaz, amit tennünk kell az, hogy „igen”-t, vagy „nem”-et mondjunk minden helyzetre, mely előttünk feltűnik. Az „igen”-nel elfogadunk, és azt kapjuk, amit akarunk, és a „nem”-mel tisztán jelezzük, hogy lelki utunkon vagyunk, és tudjuk, mibe nem akarunk belelépni. Valóban? Míg ez a rész egy kicsit homályos, ami ellentmondást nem tűrő [abszolút] az, hogy nincsenek „talán”-ok lelki utunkon, még akkor is, ha nem vagyunk biztosak abban, mit akarunk. Így, miért közelítünk sok leckéhez oly nagy kétellyel és összezavarodottsággal, ha tudjuk, hogy a válasz mindig egy egyszerű „igen”, vagy „nem” lesz?

Azért, mert az „igen”-ünkhöz és „nem”-ünkhöz hozzáadunk elemeket, melyek ezeket hosszú, elnyújtott élményekké teszik a döntéshozatalban, és az „elfogadás” válasz nem mindig jelenti azt, hogy egyetértésben vagyunk. Bármit utasítunk el, ez nem mindig jelzi, hogy valamit nem akarunk. Válaszainkba beleszőve vannak az elvárásaink, vágyaink, szükségleteink, akaratunk és egy csendes remény, hogy nem számít, mit választunk, a Világegyetem majd másképpen állítja össze, ha választásunk nem hathatós, és a legjobb végeredményt fogja megalkotni a mi érdekünkben. Minden elfogadás / visszautasítás választáson belül benne vannak az elvárások, manipulációk, vágyott végeredmények és bizonyos mennyiségű félelem.

Az elfogadás, vagy visszautasítás minden választása egy másik ösvényre terel minket. Ahová ez az ösvény vezet minket, ahogyan teljesítünk a leckékkel, és ami a végeredmény lesz, mind tőlünk függ. Azt hisszük, hogy az elfogadás jelenti az igent, és a visszautasítás jelenti a nemet, azonban néha ez épp ellenkezően van. Vissza is utasíthatunk, hogy ez alatt igent értsünk, és elfogadhatunk, hogy nemet értsünk alatta. Ha nem tudatosan [tudat alatt] hozzuk meg ezt a döntést, még mindig épp oly erővel köteleztük el magunkat ez iránt, mintha teljesen tudatosak és magabiztosak lennénk. Minden válasz egy hozzá társult ösvény elfogadása, még akkor is, ha visszautasítunk, nem kerültünk le szükségszerűen a „horogról” [nem úsztuk meg], csupán nem fogunk azon az ösvényen lenni, melyet az „igen” válasz, vagy az elfogadás megalkotott volna számunkra.

Összezavarodott vagy már? Bonyolult, azonban nem annyira nehéz, mert van módja annak meghatározására, melyik a legjobb, legbeteljesítőbb, és legfelemelkedettebb választás, és ezen kell elidőzni, mérlegelni, átgondolni és tudatában lenni annak, hogy mindig van választásunk, és egyik választás sem jobb, mint a másik, és minden választás egy sajátos ösvényre vezet el minket, ami helyénvaló és a legjobb számunkra, mert ha nem az volna, valami mást választanánk.

Mikor és mit kellene elfogadnunk? Bármely helyzetet, melyről azt érezzük, hogy a legfőbb javunkra van. Hogyan döntsük ezt el? Azáltal, hogy ezt leellenőrizzük magunkban, és néhány egyszerű kérdést felteszünk:

Ez a legjobb választás számomra jelenleg?
Mit tanulok ebből a helyzetből, és mik a választási lehetőségeim?
Valóban meg akarom ezt tenni?
Mire kötelezem el magam?
Mit nyerek ebből, és mit veszítek?
Mi más lehetséges még számomra?

Az utolsó kérdés valószínűleg a legfontosabb, mert azt hisszük, hogy bármivel nézünk szembe, az a mi egyetlen választási lehetőségünk, azonban ez nem így van. Egy határtalan Világegyetemben élő korlátlan lények vagyunk, tehát, míg csupán egyetlen választást látunk meg, számos további létezik, melyről egyáltalán nem bírunk tudomással. Tehát, azáltal, hogy megkérdezzük, mi más lehetséges még, épp elég hosszú ideig tartunk szünetet átgondolni, hogy lehet más választás számunkra, melyet még nem gondoltunk át, amely inkább lehet beteljesítő, több örömhöz vezethet, jobban igazodhat ahhoz, amik egyszer leszünk, amikor megengedjük energiáinknak a magasabb szintekre kiterjeszkedni – ezek [mind] részét képezik annak, melyet minden választás felkínál.

Hajlandóak vagyunk kockázatot vállalni, és önmagunk emelkedettebb változatává válni, még akkor is, ha elképzelésünk sincs arról, ez mit jelent? Ez az, amihez minden választás elvezet minket: vajon hajlandóak vagyunk-e belépni saját nagyszerűségünkbe, isteni természetünkbe, legfelemelkedettebb jellegeinkbe és kiterjeszteni energiáinkat, hogy valóságunk magába foglalja lehetőségünk teljességét? Egyik választás sem lehet helyes, vagy helytelen, jó, vagy rossz, mert azt fogjuk választani, ami lehetséges számunkra minden egyes pillanatban, bármi is az.

Amire emlékeznünk kellene az, hogy bármely választás megváltoztatható bármikor. Ezt a végeredmény révén határozzuk meg, melyet akkor ismerünk meg, amikor választottunk – itt van az, ahol belépünk a kételkedésbe, összezavarodottságba és határozatlanságba, mert tudni akarjuk a választás kimenetelét, mielőtt választunk, azért, hogy tudjuk, a „helyes” döntést hoztuk meg. Mégis, ez csupán a döntés meghozatala azután tudott, mely miatt jobban félünk az elutasítástól, mint az elfogadástól, még akkor is, ha az visszautasítás a hathatósabb választási lehetőségünk.

Csupán egy módja van annak, hogy ezt kiderítsük, és ez az, hogy magabiztosan meghozzuk az elfogadás, vagy visszautasítás választását, szünetet tartva, hogy feltegyük a kérdéseket, és bízzunk abban, hogy a kimenetellel tudni fogjuk, vajon azt választottuk-e, mely kiterjeszti világunkat, vagy korlátozza azt, majd visszautasíthatjuk ezt a választási lehetőséget, és elfogadhatunk egy másikat.

Copyright ©2011 by Jennifer Hoffman and Enlightening Life OmniMedia, Inc.
Ezt az anyagot az USA és nemzetközi szerzői jogok védik jelenleg; szabadon továbbítható a maga teljességében, feltéve, hogy tartalmazza a szerző nevét, és a weboldalt www.urielheals.com.

Magyar fordítás: Clarissa
http://univerzumitudatossag.blogspot.com/
http://fenytevo.blogspot.com/

Nincsenek megjegyzések: